Pedagógiai és módszertani

tanácsadó

Könyvet a gyerek kezébe!

A szerző az olvasóvá nevelés szükségességével, feladataival, módszereivel foglalkozó gondolatait foglalja össze a pedagógustársak és mindenki számára, akiknek szintén kulcskérdés ez a téma. Az olvasáskutatás szakembereinek munkái hangsúlyozzák az aktualitást. Milyen művekkel tehető élménnyé a mai gyermeknek az olvasás? A kötelező olvasmányok és a nyári szünetre ajánlott olvasmányok kiválasztásához figyelemreméltó ajánlati listát is tartalmaz az alábbi írás.

Az olvasóvá nevelés szükségessége

A szerző az olvasóvá nevelés szükségességével, feladataival, módszereivel foglalkozó gondolatait foglalja össze a pedagógustársak és mindenki számára, akiknek szintén kulcskérdés ez a téma. Az olvasáskutatás szakembereinek munkái hangsúlyozzák az aktualitást. Milyen művekkel tehető élménnyé a mai gyermeknek az olvasás? A kötelező olvasmányok és a nyári szünetre ajánlott olvasmányok kiválasztásához figyelemreméltó ajánlati listát is tartalmaz az alábbi írás.

Mindannyian érzékeljük, hogy az úgynevezett netgeneráció olvasási kedve messze elmarad attól az élményolvasástól, amiről Szabó Lőrinc ír. Holott nagyon is jó lenne, ha valamelyest részük lenne abban az eufórikus boldogságban, amit az olvasás adhat!

A dr. Gombos Péter és társai kutatási eredményeiből született tanulmány  szerint az 1995 után születettek számára az információszerzés vált elsődlegessé, és nem a szépirodalom nyújtotta élmények. A megkérdezett fiatalok a szabadidejüket inkább a barátaikkal töltik, a zene, a számítógép, a sport a következő a sorban, majd a plázázás – különösen a lányoknál – szinte ér annyit, mint az olvasás. Az internetet főleg csetelésre, közösségi oldalakon való jelenlétre használják. A tanulmányban megkérdezettek ma már felnőttek, akik nem mutatnak példát az olvasásra, hiszen egy 2005-ös vizsgálat szerint a magyar lakosság 60 százaléka egy könyvet sem olvas el egy év alatt. Ehhez az is hozzájárulhat, hogy minden negyedik ember funkcionális analfabétának számít, vagyis nem képes információt szerezni az olvasott szövegből.

Sokan állítják, hogy a fiatalok igenis olvasnak, az internetezés révén többet találkoznak a betűkkel, mint korábban. Mi, akik az olvasóvá nevelés fontosságáról meg vagyunk győződve, tudjuk, hogy a szépirodalom olvasása egészen mást jelent.

A könyvek olvasásakor olyan világokkal találkozunk, olyan emberi kapcsolatokról szerezhetünk tapasztalatot, amelyhez nyolc élet is kevés volna. A jó könyv kinyitja a szemünket a világra, gazdagabbá, érdeklődőbbé válunk általa. Sokszor azonosulva a főhőssel, az ő sorsán keresztül saját életünkre ismerhetünk, és erőt vagy vigaszt nyerünk. A lelki erősödést, a pozitív életszemléletet, személyiségünk fejlődését kapjuk egy beleélő, jó olvasás során. A szülői prédikációt meghallgatják a gyerekek, de igyekeznek elfelejteni, míg az olvasott történet megérinti őket, és beleég a lelkükbe. Gazdagabbá válik a képzeletük, és ennek nyomán a kreativitásuk is. Az alkotáshoz, az alkalmazkodáshoz feltétlenül szükségesek ezek a képességek. Erőlködhetünk a szövegértés fejlesztésével, de soha nem tudja olyan jól egy szöveg értelmét felfogni, összefoglalni az, aki nem olvas szépirodalmat.

Mondhatjuk azt, hogy a gyerek más érdeklődésű, ő a matematikában, a nyelvekben tehetséges, de az olvasás mindenkinek előnyére válik, hiszen a matematikai szöveges feladatot, a nyelvvizsga-feladatot, az egyetemi jegyzetek feldolgozását, a munkahelyi iratokkal való megbirkózást csak a jó szövegértési képesség birtokában lehet megoldani. Ezt a képességet pedig olvasással lehet elsajátítani. Sorolhatnánk még az olvasás előnyeit:
– A rendszeres olvasás fejleszti, tréningben tartja az agyat.
– Saját életünkhöz tapasztalatokat szerzünk más életutak megismerésével.
– Csökkenti a stresszt és a szorongást.
– Kiemel a mindennapi gondokból, segít ellazulni.
– A könyvolvasás által nő a műveltség.
– A jó könyv vigaszt nyújt.

Hogyan ébresszünk kedvet az olvasáshoz?

Az olvasóvá neveléshez az iskolai tapasztalatok adják meg a kiindulópontot. A magyartanárok értékes művek, kötelező és ajánlott olvasmányok feldolgozásával próbálkoznak, de a tapasztalatok lehangolóak. A magyartanárok konferenciája jutott arra a következtetésre, hogy a mostani kötelező olvasmányok nem alkalmasak arra, hogy megszerettessék az olvasást. Sokszor a kötelező olvasmányokkal csak elriasztják az irodalomtól a fiatalokat. „Mi a baj a kötelezőkkel? Ugyanazokat olvassuk, mint 80 évvel ezelőtt, a kötelezők kétharmada 19. századi alkotás, a legújabb, az Ábel 90 éves. A gyerekek nem értik olvasmányaik jó részét, így nem tudják feldolgozni a tartalmat. Ismeretlen szavak garmadája, hosszú mondatok, lassú cselekményvezetés, és az azonosulási lehetőség hiánya akadályozza a befogadást. Könnyen kedvüket vesztik a tanulók, ha nehezen értik a szöveget, főleg, ha akadozik is az olvasás, és nem állnak közel hozzájuk a művekben feldolgozott problémák, nehezen tudnak azonosulni a szereplőkkel. Ezért aztán nem beleélik magukat a művekbe, hanem rövidített változatokhoz nyúlnak, vagy videón megnézik, hogy a történetet ismerjék, mert iskolai feladatnak tekintik csupán. Legtöbbször a szülő is ezekben a megoldásokban partner, és nem segít a fő célban a szülői minta sem, mert a gyerek nem azt látja, hogy szülei könyvek elolvasásával szórakoznak.

Nem arról van szó, hogy a kötelező, illetve házi olvasmányok rossz művek lennének, hiszen tudjuk, hogy nagyon fontos értéket képviselnek, de nem ezekkel a könyvekkel kellene elkezdeni az olvasásba való bevezetést. A mai ajánlott olvasmányoknak a huszadik, harmincadik olvasott könyvnek kellene lennie a fiatalok kezében. Ne ezekkel a művekkel akarjuk megszerettetni az olvasást!

Az olvasóvá neveléshez a pedagógusoknak kell jó módszereket kitalálni. Az olvasóvá neveléshez idő és energia kell.

Számos felmérés, tanulmány vizsgálja az olvasás problémáját. Gasparicsné Kovács Erzsébet Olvasóvá nevelés  című írásában a következő következtetésekre jutott:
– A szülők iskolai végzettsége olvasási, médiahasználati szokásai nagyban befolyásolják a gyermek motiváltságát.
– A szépirodalmi olvasás a gyerekek körében többségében az iskola által megjelölt „kötelező olvasmány”, de egyéni érdeklődés alapján, a társak, illetve a könyvtárosok ajánlata alapján is választanak.
– A lányok nagyobb kedvvel olvasnak, főleg lányregényeket, míg az olvasó fiúk a kalandos, izgalmas, történelmi regényeket, természettudományos műveket kedvelik.
– Lányok, fiúk egyaránt érdeklődnek a fantasy iránt.
– Jellemző a gyermek- és ifjúsági folyóiratok olvasása. Érdeklődnek az idősebbeknek szóló kiadványok iránt, köztük a bulvársajtó iránt.
– Említésre méltó, hogy nehezen fogalmazzák meg az olvasottakkal kapcsolatos gondolataikat.

Mit várnak el a gyerekek a kedvelt olvasnivalótól? Egy felmérés gyűjtése alapján:
Választ kapjak belőle a kérdéseimre
– Pihentessen.
– Gyönyörködtessen.
– Tanulságos legyen.
– Kikapcsolódást nyújtson.
– Újat mondjon.
– Valósághű legyen.
– Szórakoztasson.
– Ismeretet közöljön.

Miért nem szeretnek olvasni?
– Unalmas.
– Túl hosszú.
– Kevés rá az idő.
– Túl tanulságos.
– Nem tudnak olvasni.

Gombos Péter, a Kaposvári Egyetem gyermek- és ifjúsági irodalommal foglalkozó professzora szerint a Harry Potter sikere a gyerekek körében azzal magyarázható, hogy az amerikai rajzfilmekben megszokott eseménydús történetet nyújt, gyors váltásokat rövid idő alatt. A mai felgyorsult világban ez megfogta a diákokat, és az is motiváló, ha van kivel megosztani az olvasmányélményt. A gyerekek olvasási kedvének felébresztésében, a könyvek szeretetének kiváltásában, a művek értelmezésében a családnak, a kortárs csoportoknak és az iskolának egyaránt fontos szerepe van.

A kutatások azt bizonyítják, hogy a családban a szülő azzal segíthet, hogy példát mutat a könyvek és az olvasás szeretetére, valamint rendszeresen mesél, énekel, játszik a gyermekének. Kell a tudatos törekvés az olvasás megszerettetésére, hiszen az a gyermek, aki mese- és beszédhiánnyal érkezik az óvodába, vagyis nem olvastak, meséltek neki a szülei, abból majdnem biztosan nem olvasó gyerek, illetve felnőtt lesz.

A legjobb, ha már egész pici korban alakítunk ki egy bizonyos kötődést a könyvekkel. A még járni sem tudó babák kezébe is adunk színes mesekönyveket, a vastag lapokat, színes nagy figurákat nagy kedvvel nézik, tapintják, érzékelik a könyvek illatát. Tehát először a könyveket kedvelik meg, és megszerettetjük velük az olvasást is. Már egészen kicsi kortól kezdve legyen rendszeres a meseolvasás. Segíti az elalvást, szorossá teszi a szülővel való kapcsolatot, de fontos a beszédkészségük, fantáziájuk, szociális képességeik fejlesztésében is. A gyereknevelés fontos része a mindennapi meseolvasás. Ha már a gyermek is tud olvasni, átmenetként a szülő és gyermeke felváltva olvashatnak egymásnak. Élete részévé válik így a könyvolvasás a gyermeknek, és ezt erősíti a szülői példa. Még annak is hatása van, hogy a lakásnak, a környezetnek része a könyvespolc, a gyermeknek saját könyvespolca van.

Az olvasóvá nevelés folyamatában a gyerekek igen nagy számban csak az iskolában kaphatják meg azt az élményt, ami a szabadidő eltöltése terén a könyv mellé állítja őket. Csak azokkal a művekkel találkoznak, amelyeket a tanáruk ajánlott vagy adott fel elolvasásra. Tudjuk, hogy a rendszeresen olvasó tanulók a szövegértési feladatokban is jobban teljesítenek, és a műveltségük, tájékozottságuk hatalmas előny és érték lesz az élet minden területén a nem olvasó társaikkal szemben.

A pedagógusok sokféle módszert alkalmaznak, hogy megnyerjék diákjaikat az olvasásnak. Könyvajánlás, könyvismertetés történik olvasás- vagy magyarórán, de alkalmat teremtenek osztályfőnöki órán is az olvasmányélmények megbeszélésére, vagy tanítás előtt, tanítás után is beszélgetéseket kezdeményeznek az olvasott művekről. A kis diákoknak nagy elismerés, ha tanáruk és érdeklődő osztálytársak előtt beszélhetnek az elolvasott könyvről. Az egymásnak nyújtott könyvajánlás mellett a pedagógus felolvasásait is szívesen hallgatják, és annak nyomán olvassák el a regényt. A pedagógus filmrészlet, zene bemutatásával is érdeklődést kelthet, de a könyv szeretetét sugárzó személyiségével hat leginkább. Munkájához meg kell nyernie a szülőket, ellátni őket tanácsokkal, ajánlásokkal.

Nehéz a váltás

Nagy jelentősége van tehát annak, hogy milyen könyvekkel próbáljuk megszerettetni az olvasást. A magyartanárok egy része nehezen vált a kötelező vagy házi olvasmányok terén, mert úgy érzi, hogy a váltással olyan értékekről mondana le, amelyek az emberiség kultúrájának részét képezik. Az olvasáskutató szakemberek is elismerik, hogy ezekből a művekből erkölcsi és történelmi tapasztalást, gazdagodást kaphatnak az olvasók. Bebizonyosodott viszont, hogy a diákok nagy része nem olvassa végig a kötelező olvasmányokat, rövidített történetekből, filmekből készülnek az órákra. A szülők is azt tapasztalják, hogy a nyári szünetre olvasásra feladott művek csak kínlódást és folyamatos összeütközést jelentenek, nem juttatják élményhez a gyerekeiket. Az olvasónapló íratása is napi kínzásnak tekinthető. Jobbak a tapasztalatok a közös osztályolvasás módszerével, de még így is azzal szembesülünk, hogy az olvasás megszerettetését más művekkel kellene kezdeni, és érettebb korban tudná befogadni Jókait, Mikszáthot a mai generáció.

A kortárs irodalom dicsérete

Az olvasáskutatással foglakozó tanulmányok összegyűjtötték a gyermekkönyvtári kölcsönzés toplistás műveit. A kölcsönzési statisztika első négy helyén képeskönyvek, mesekönyvek találhatók, az ötödik helyen a Harry Potter van. A klasszikusok (Gárdonyi, Jókai) a kölcsönzésben az első 20 között vannak (a kötelezők). Itt található Ende: Végtelen történet, illetve Momo, C.S.Lewis: Narnia krónikái és J.R. Tolkien: Gyűrűk ura című műve is.

Keresik Geronimo Stilton sorozatát, Berg Judit Ruminijét is, és kölcsönzik Janikovszky Éva, Csukás István, Lázár Ervin, Szabó Magda műveit. Egyre gyakrabban keresik Louis Lowry: Emlékek őre című művét is. Egy-két kölcsönzési kedvenc:
Békés Pál A kétbalkezes varázsló, Boldizsár Ildikó Amália álmai, Michael Ende Varázslóiskola, Lázár Ervin Tünkány, Leövey Nóra Boszorkányos lakótelep, Preussler A kis boszorkány, Szunyogh Szabolcs Boszorkányszombat, J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura, Török Sándor Csilicsala csodái, P. L. Travers A csudálatos Mary.

Gombos Péter, a Kaposvári Egyetem ifjúsági- és gyermekirodalommal foglalkozó professzora ajánlata, hogy forduljunk a kortárs gyermekirodalom, illetve olyan művek felé, amelyek a korosztályt leginkább érdeklő problémákkal foglalkoznak, és ezáltal felkeltik az érdeklődést. Lázár Ervin, Janikovszky Éva, Csukás István, Békés Pál, Darvasi László műveit jó szívvel ajánlhatjuk, és nem mondunk le az értékekről.

Az olvasás legyen élmény!

A cikk teljes egészében elolvasható a Pedagógiai és Módszertani Tanácsadó aktuális számában.

2018-09-05Martin JánosnéMagyar nyelv és irodalom

cikk