Az integrált/inkluzív pedagógia –módszertani javaslatok

A tanulás

A tanulást mint didaktikai, pszichológiai, pedagógiai fogalmat sokféle módon definiálja a szakirodalom:
−  Cselekvés, amelynek alapja a kommunikáció és interakció (Gerald A.Straka –Gerd Macke 2002),
− Tapasztalatszerzés, viselkedésváltozás (Kelemen L. 1997),
− Konstrukció, rekonstrukció, dekonstrukció, amely a tanár-diák kölcsönös kapcsolatára épül (Kersten Feish 2002),
− Cselekvéses tanulás-ikonikus tanulás-verbális tanulás (Bruner 1997),
− Információszerzés, feldolgozás, alkalmazás,
− Ismeretelsajátítás, alkalmazás.

A tanulás erőfeszítést, aktivitást, értelmezést kívánó tevékenység, általa valamilyen változás jön létre a személyiségben, eredménye a tudás, viselkedés-magatartásváltozás, amelyet a tanulók előzetesen elsajátított, birtokolt tudása alapvetően meghatároz, sőt a tanulási folyamatot is befolyásolja.

Fontos a tanulók tanuláshoz − mint tevékenységhez − fűződő viszonya, attitűdje, mert ezek meghatározzák a tanulás eredményességét.

A tanulók elsajátíthatják a külső tanulás irányítás segítségével a belső önszabályozott tanulást.  Az önirányított, önszabályozott tanulás feltétele: a belső motiváció, önismeret, tudatosság, tervezés, módszerek, technikák ismeretének és alkalmazásának képessége, a kitartás, a kognitív és metakognitív képességek.

Az önszabályozott tanulás lehet individuális, lehet kiscsoportos: együttműködésen alapuló kooperatív tanulás is.
− A tanulási orientáció, a tanulás szabályozása és feldolgozó stratégia alapján a következő egyéni tanulási mintázatokról beszélhetünk:
o    értelmezésre,
o    alkalmazásra,
o    reprodukcióra irányuló, illetve
o    nem irányított tanulásról.
− A tanulási stílusok lehetnek:
o    konkrét tapasztaláson alapuló,
o    absztrakt- elméletalkotó,
o    reflektív-megfigyelő,
o    aktív-kísérletező.
− A tanulási stratégia olyan mentális cselevési terv, amellyel egy adott tanulási cél elérhető. Ebből a definícióból következik, hogy a tanulási stratégia a tanuló terve. Csak intenzív gyakorlással lehet elérni, hogy a stratégiák automatizálódjanak. A tervnek tartalmaznia kell, hogy a tanulónak mit kell tennie az adott tanulási cél elérése érdekében. Ehhez azonban a tanulónak képesnek kell lennie arra, hogy a célt helyesen határozza meg, és ennek tükrében a legmegfelelőbb eszközt válassza ki.

A tanulási stratégia funkciói:
− Autonómiára nevelés,
− Effektívebb tanulás,
− Magabiztosság fokozása, nagyobb és hatékonyabb motiváció, kompetensebb tanulási készség.

A tanulási stratégiák lehetnek: direkt és indirekt stratégiák.
− A direkt vagy kognitív tanulási stratégiák közvetlenül a tananyaggal és annak alkalmazásával függnek össze. Idetartoznak a memóriát fejlesztő, és az adott nyelv struktúrájának elemzését elősegítő stratégiák.
− Az indirekt stratégiák nem közvetlenül segítik elő az eredményes tanulást, mégis elképzelhetetlen nélkülük a siker. Ide soroljuk
o    az affektív stratégiákat, amelyekkel az érzelmeinket befolyásolhatjuk,
o    a szociális stratégiákat (együttműködés),
o    a metakognitív stratégiákat, amelyek segítségével megszervezzük, értékeljük és figyeljük a tanulási folyamatot.

Az önálló tanuláshoz szükséges képességek:
− alkalmasság a tananyag elsajátítására,
− a tanulási program végrehajtására, vagyis
− önálló tudáskonstrukció képességével kell rendelkeznie. 

Ennek feltétele:
− Alapvető kognitív és perszonális kompetenciák megfelelő szintű fejlettsége,
− Kialakult metakognitív képességek, amelyek hatékony tanulási stratégiák alkalmazását teszik lehetővé.

A tanárnak ismernie kell azokat az egyéni tanulási forgatókönyvek kialakulását elősegítő didaktikai eljárásokat, optimalizációs tanulási stratégiákat, amelyek az önálló tanulásra előkészítenek.