Kinek köszönhetem? − Pályaválasztó fiatalok jövőképe

„A jövő most kezdődik”

Az emberek egyre nagyobb mértékben érzik azt, hogy a jelen döntéseivel, gyakorlati tevékenységükkel a jövő alakításában vesznek részt. Rádöbbennek arra, hogy akkor lesz a jövendő életük olyan, amilyennek szeretnék, ha átgondolják, tudatosan megtervezik a tennivalókat. Tudni kell, mit akarunk megváltoztatni, és mi a célunk, ahova el szeretnénk jutni. A jövőképekkel azt a jövőt szeretnék az emberek megrajzolni, amiben élni fognak, és teszik mindezt azért, hogy alkalmazkodhassanak hozzá, vagy a feltételeken változtathassanak, ha lehetséges. Mindenkinek észre kell vennie, hogy a jövőt együtt alakítjuk, mindenkinek felelőssége, hogy milyen lesz ez a jövő.

A jövőkutatás lendületben van, hiszen fokozott társadalmi igény a problémák megoldására választ keresni. A jövőkutatás a tudományos jövőképekkel foglalkozik, amelyek részben futurológiai tanulmányok, másrészt prognózisok, és ezek között rövid és középtávú előrejelzés is használatos. Információtömeg áll rendelkezésre az előttünk álló veszélyekről, katasztrófákról, amelyeket magunk idéztünk, idézünk elő. Megjelentek a világmodellek, a területi modellek, szervezeteket, világszervezeteket hoztak létre, konferenciákat, vitákat rendeznek. A hangsúlyt a döntések megalapozására kell helyezni, mégpedig egymással kölcsönhatásban levő

− politikai,

− társadalmi,

− gazdasági és

− technikai döntések szükségesek.

A problémákat, az azokra adható válaszokat ismerni kell, információ kell ahhoz, hogy az emberek meg tudják ítélni a lehetőségeket, és a legjobbnak ítéltért dolgozzanak is.[1]

A jövőkutatásnak lényeges eleme az ifjúságkutatás. Nemzetközi és hazai szinten is rendszeres a tizenhárom és ennél idősebb korosztály körében végzett vizsgálat, ami

− a demográfia,

− a családalapítás,

− az oktatás,

− a munka,

− a mobilitás,

− a kockázati magatartás,

− a szabadidő,

− médiafogyasztás,

− a közéleti aktivitás témában sokrétűen igyekszik elemezni a fiatalok elképzeléseit, mentalitását, életkori sajátosságait.

Az empirikus kutatások során gyűjtött adatokból készített tanulmányok bepillantást engednek a korosztály életmódjába, attitűdjeibe, értékeinek világába és viselkedésébe. Mivel a fiatalok lesznek a jövő meghatározó felnőttei, fontos, hogy merre vesz irányt az életútjuk, és terveik megvalósításához lesz-e szívük, lelkesedésük.

Az eddigi kutatások fontosabb megállapításai

A GfK NOP Roper jelentése 1997 óta évente mintegy harminc országban készül, és átfogóan elemzi az attitűdöket, az értékek világát és a viselkedést. 2006 és 2007 között már az egyes országokban készítettek interjúkat is. A GfK csoport felmérése szerint a magyar tizenévesek 60 százaléka nagyon gazdag szeretne lenni, de nem vágyik hírnévre. A szabadidős tevékenység gyakorlásában nem aktívak, inkább intenzív internethasználók, de ez főleg szórakozási célokat szolgál.  Hiányzik a reális jövőkép a magyar fiatalokból, nem tudják, hogy a vágyott gazdagság eléréséhez milyen lépések szükségesek. Elsősorban a szülőktől és a közvetlen környezetüktől várnak iránymutatást. Ezt azonban nem kapják meg a bizonytalan családi viszonyok között, az iskola pedig nem tudja helyettesíteni a családot. Nagyon erős az önbizalomhiány. Komoly kihívás számukra a túlzott információmennyiség, az iskolai követelmények, és emellett a társaknak való megfelelni akarás tölti el őket aggodalommal.

Az Ifjúság 2012. kutatás konklúziója, hogy egyszerre jellemző az önismeret és a tájékozottság hiánya. Így nagy csalódás érheti őket, amikor igényeikkel és képességeikkel ellentétes életpálya irányába indulnak el. Fontos számukra, hogy a munkájukban önmegvalósítás is legyen. Szinte félnek a felnőtté válástól, érzelmi érettségük és problémakezelési gyakorlatuk elmarad életkoruktól. Erre a problémára reflektál az európai uniós forrásból megvalósuló Új Nemzedék Plusz program egyik legfontosabb célkitűzése a fiatalok önismeretének fejlesztése és a számukra megfelelő életút-tervezéshez szükséges információk biztosítása.

A Bridge Budapest megrendelésére 2013 tavaszán a Kutatólabor  húsz és harmincöt éves fiatalok körében végzett reprezentatív kérdőíves adatfelvételt. A kutatási eredmények szerint a magyar fiatalok zavarosan és bizonytalannak látják a jövőjüket. Lehetőségeiket igen negatívan ítélik meg. Vonzza őket az önállóság, szeretnék megvalósítani az álmaikat, de nem mernek kockáztatni. Bátorság terén nem áll jól a generáció. Legfontosabb ösztönző számukra a pénz, ám 60 százalékuk azért, ha lehet, Magyarországon szeretne hosszú távú karriert építeni. Többségük úgy gondolja, minden a kapcsolatokon múlik, de azt is belátják, hogy mindenki maga felelős a saját boldogulásáért.  

Ságvári Bence szociológus Fanta Terndriport elnevezésű kutatása is arra kereste a választ, mi jellemző a fiatalok jövőképére. Szerinte a mai generációra kevéssé jellemző a lázadás és az idealizmus. A legfontosabb elem a világlátásukban a biztos egzisztencia és a kiegyensúlyozott családi élet. Nagyon fontos cél számukra a fogyasztási javak megszerzése. Elégedettségük leginkább az anyagiakkal függ össze.  Ez alapot jelent számukra a családalapítási céljaikhoz is. Így ez időben eltolódik. Tudják viszont, hogy céljaik eléréséhez tanulásra, továbbképzésre és állandó fejlődésre lesz szükségük.

Az Új Nemzedék Jövőjéért Program 2014. évi ifjúságkutatása is hasonló megállapításokat rögzített. A jellemfejlődés szempontjából fogékony időszakban komoly önbizalomhiánytól szenvednek, a jövő versenye félelemmel és szorongással tölti el őket. Úgy látják, hogy kapcsolatok és szerencse nélkül nem lehet érvényesülni. Szerintük még a tudás és a munka sem garancia az érvényesülésre. Értékrendjük alakulásában komoly szerepe van a bulvárnak és a közösségi médiának. Nem terveznek előre, jövőjüket illetően többségükben pesszimisták.