A digitális oktatás megszervezésének lehetőségei

A jelen cikknek semmiképpen sem lehet célja a különböző távoktatási, digitális oktatási módszerek és lehetőségek bemutatása, előnyeik és hátrányaik elemzése, még a példák bemutatása is csak korlátozottan lehetséges. Az is egyértelmű, hogy a cikk nyomtatott megjelenésének időpontjára már minden iskolában minden pedagógus kialakította azt a digitális kommunikációs módszert, amely kommunikációs gyakorlatának, informatikai jártasságának, technikai lehetőségeinek, szimpátiájának, és – nem utolsó sorban – tanítványainak a legjobban megfelel. Ez a digitális kommunikációs módszer azonban nyilvánvalóan bármikor tovább fejleszthető, bővíthető az eddigieken túli kapcsolattartási módszerekkel, és további feladatokkal gazdagítható. Cikkünknek ebben a fejezetében csupán a különböző típusú és minőségű távoktatási módszerek és lehetőségek áttekintésére, előnyeik és hátrányaik, várható hozadékuk áttekintésére szorítkozunk.

A pedagógusok rendelkezésére álló egyik lehetőség az, hogy a tanulók számára elektronikus úton megküldik a tankönyvből elsajátítandó leckét, és a tananyaghoz rövid tanulási tájékoztatót készítenek tanítványaik számára, amelyben felhívják a figyelmüket a megtanulandó tananyag legfontosabb részeire. Ez a leckekijelölés – a tankönyv birtokában – lehetséges a KRÉTA digitális napló alkalmazásával is, amelyben a tanórák beírásakor baloldalt 4. opcióként megjelenik, a „Házi feladat” fül, amit kiválasztva írhatunk szöveget, vázlatot, beilleszthetünk egy képet, vagy akár egy linket is.

Ha tanítványainknak, tanulócsoportjainknak a KRÉTA támogatásával kívánunk üzenetet küldeni, akkor az „Új üzenet írása” funkciót kell alkalmaznunk. Ilyenkor először a címzettet vagy címzetteket kell kiválasztanunk a címzettek hozzáadása funkcióval a felkínált opciók közül, majd a kiválasztott tanulók neve előtti jelölőnégyzet kipipálása után alul a címzettek hozzáadása gombra kell kattintanunk. Komplett osztályok, csoportok is kiválaszthatók egyszerre. Meg lehet jelölni az üzenet tárgyát, érvényességének időtartamát, majd a szövegdobozba be lehet írni az üzenetet. Csatolt fájlként lehet küldeni Word, Excel, Power Point vagy más állományokat vagy képeket is ugyanúgy, mint a levelezőprogramokban.

A rendkívüli helyzetben bevezetendő távoktatásban nélkülözhetetlennek tartom a megtanulandó, elolvasandó tananyag kijelölésén túl a tanulók számára házi feladatok, megoldandó feladatok, projektfeladatok kijelölését is, amelyeket a tanítványaink – akár lefényképezve – megküldhetnek tanáraiknak. A KRÉTA szoftvere elsősorban a pedagógusok adatrögzítését, információközlését, a tanórák beírását és a házi feladat kijelölését támogatja, de ezen a felületen a diákok is írhatnak a pedagógusok számára üzeneteket, vagy akár kérdéseket is tehetnek föl, ha a KRÉTÁ-ban a pedagógus a nevénél megtalálható „Saját profil beállítása” fülnél kipipálja a „Diákok is rögzíthetnek házi feladatot” opciót. Az első hét tapasztalata azonban az, hogy ez a kétirányú kommunikáció rendkívül bizonytalanul, esetenként nagyon lassan működik, hiszen a rendszer kapacitását nyilvánvalóan nem több százezer házi feladat visszaküldésére méretezték.

A KRÉTA által kínált lehetőséghez hasonlóan tarthatunk kapcsolatot tanítványainkkal az általánosan használatos levelezőrendszerek alkalmazásával, ehhez természetesen rendelkeznünk kell tanítványaink e-mail címével. Több levelezőrendszerben képezhetők a címzettekből csoportok, például 5.A_csoport, amelybe fölvehetők az 5.A osztály tanulói, így a címzettek mindegyikének egyetlen gombnyomással küldhetünk üzenetet. Ha egy levelezőrendszerben esetleg nem működik a csoportos levélküldés funkciója, akkor egy Word dokumentumba írjuk be egymás után tanítványaink e-mail címét, majd az egymást követő e-mailcímeket egy-egy vesszővel válasszuk el, majd az így elkészült dokumentumot másoljuk be a címzett mezőbe, így minden címzetthez eljut az üzenetünk. Az e-mailben történő leckekijelölés, házi feladat küldése, tanulási tanácsok megfogalmazása azzal az előnnyel is jár, hogy tanítványaink nekünk küldött e-mail-ben kérdezhetnek, címünkre elküldhetik az elkészített, lefényképezett, elektronikus feladatoknál a „Print Screen” billentyűvel lefényképezett képernyőképüket. Ezeket a fájlokat azonban a címzett pedagógusnak osztályonként, azon belül tanulónként mappázva érdemes tárolnia, mert különben kibogozhatatlanná válik a visszaküldött feladatok tömege, amely megakadályozza, vagy inkább lehetetlenné teszi az értékelést.

Ennél azonban sokkal korszerűbb módszerek is alkalmazhatók a távoktatásban, hiszen a felhőinformatikai alkalmazásokkal könnyen megoldható, hogy a megtanulandó tananyagot, az órai vázlatot és a feladatokat a kollégák egy felhőtárhelyen helyezzék el a csoport számára, és – diákjaik e-mailcímének ismeretében – a dokumentumokhoz olvasási jogot biztosítsanak a tanulóknak. Ez a közös csoportfelület tehát úgy működik, mint a tanteremben a tábla. A felhőinformatikai eszközökkel arra is van lehetőség, hogy az osztály vagy csoport minden tanulójának legyen egy olyan saját tárhelye, amelyben elhelyezheti az általa megoldott feladatokat, amelyeket a pedagógus saját számítógépén megtekinthet, értékelhet, sőt, a tanuló által látható digitális megjegyzéseket fűzhet hozzá, a többi tanuló pedig azt nem láthatja. Ez a tárhely tehát tulajdonképpen a tanuló digitális füzeteként funkcionál. Az ingyenes felhőinformatikai tárhelyet a Microsoft OneDrive és a Google Google Drive szolgáltatása biztosítja – erről kiadónk korábbi cikkeiben már részletesen olvashattak. A felhőtárhelyen létrehozott, osztályunk bármely tanulója által látható és olvasható „Fizika_fakultáció12” mappában tárolhatjuk a csoport számára készült órai anyagokat, szemléltető ábrákat, linkeket, a Fizika_fakultáció12 mappa almappáiként létrehozott tanulói mappákba (tanulók nevei) pedig a tanulók által elkészített házi feladatok, projektek, képek, tesztek kerülnek automatikus rögzítésre, így nincs külön feladatunk a mappázással. Az ábrán a tantárgyhoz tartozó, mindenki által látható csoportfelületet (Fizika_közös_mappa) és annak almappáit (Érettségi, Órai feladatok), valamint az órai közös munkához használt képeket és grafikonok egy részét láthatják. Én két teljes tanév során minden tanítványommal a megosztott felhőben kommunikáltam, oda helyeztem el az órai szemléltető anyagokat, és a diákok ott rögzítették házi feladataikat. Kihívás volt, nagyon élvezték, és bármikor bármelyik tanítványomnak értékelhettem a házi feladatát. Próbálják ki nyugodtan a tisztelt kollégák!

A digitális oktatás során a kapcsolattartásra jól használhatók a közösségi oldalak is, ezek közül is – általános elterjedtsége nyomán – leginkább a Facebook. A magyar iskolákban a Facebook-csoportok létrehozásának és működtetésének már komoly hagyománya és gyakorlata van, az eddigiekben azonban elsősorban a kapcsolattartásra, fényképek és más dokumentumok – köztük iskolai feladatok, feladatlapok – megosztására is használták a pedagógus kollégák és tanítványaik. Komoly előnye, hogy szinte minden iskolás tanuló rendelkezik Facebook-profillal, így a felület kezelését, a dokumentumok megosztásának technikáját, a csoportok létrehozásában rejlő lehetőségeket a tanulók döntő többsége jól ismeri. Az osztályonként, tanulócsoportonként létrehozott Facebook-csoportban – tekintettel az adott csoportban esetleg már kialakult munkamódszerekre – kiválóan megoszthatók az információk, közölhetők a feladatlapok. A tanulók kérdéseket tehetnek föl a tananyaggal vagy a házi feladattal kapcsolatban, és a csoportba tölthetik föl megoldott házi feladataikat. A Facebook azonban nyilvánvalóan nem oktatásorientált alkalmazás, ezért tanítványaink visszaküldött munkáinak rendszerezése, nyilvántartása, az osztályzatok nehezen kezelhetők. Ha azonban a pedagógus üzenetet, feladatot küld a csoportba, akkor az oda tartozó minden tanítványunk mobiltelefonjára azonnal jelzés érkezik az üzenet, feladat megjelenéséről. Előnyös adottsága a Facebooknak az üzenőfal, amelyen jól követhetők a csoport tevékenységével kapcsolatos események.

Jó távoktatási lehetőségként tekinthetünk a projektoktatásra is, amelynek során a pedagógus megtervezi a projektet, kitűzi annak céljait és megjelöli az elvárásokat, kijelöli a határidőket. A projektoktatás rendkívüli módon fejleszti a tanulók önállóságát, konstruktivitását, és sokszor meglepően értékes eredményeket hoz, az abban résztvevők számára pedig maradandó élményeket nyújt. A projektfeladatok kijelölését azért is jónak tartom ebben a helyzetben, mert a szervező pedagógus napról napra, hétről hétre finomíthatja a projekttel kapcsolatos útmutatásait, a már néhány nap után jelentkező eredmények tükrében pedig további tanácsokat adhat tanítványainak.

Hozzá kell azonban fűznünk, hogy az alsó tagozatos tanulók esetében ezeket a lehetőségeket átgondoltabban kell alkalmaznunk, hiszen a szülők támogatása és napi segítő munkája nélkül esetükben bizonyosan nem működne a távoktatási módszer. A digitális oktatási módszer bevezetése várhatóan nehézségeket jelent majd a szociokulturálisan elmaradott családokban élő tanulók és családjuk számára, erről cikkünk záró fejezetében gondolkodunk tovább.

A cikk teljes egészében elolvasható a Pedagógiai és Módszertani Tanácsadó aktuális számában.