Néhány gondolat az iskolai ünnepek, hagyományok megtartásáról

Tervezés

Néhány tényező, amely befolyásolhatja a program tervezését:
– a tanítási szempontok és a filozófia,
– különböző korú gyerekeknek szóló megközelítés,
– a tanulók eddig szerzett tapasztalatai,
– az idő: a szervezés ideje, a műsor hossza,
– a tér adottságai,
– az adott produkcióhoz szükséges anyagok,
– a tanulók száma,
– a műsor költségvetése,
– a meghívottak száma és személye.

Míg a szóba kerülő műsordarabok, versek, dalok, zeneszámok listája szinte végtelen, az idő és a tematika bizony kötött. Ezt a kettőt kell a legjobban figyelni, és ezeket megfelelő keretekbe fogni. Arra kell törekedni, hogy mind a fellépőket, mind pedig a közönséget közelebb tudják hozni az adott ünnep mondanivalójához egy olyan műsor megalkotásával, amely mindenki számára élvezetes és érthető lesz.

Az iskolai ünnepi programnak nyolc pillérre kell épülnie:
– Biztonságérzet: tudni kell, hogy a kapott információval a gyerekek tudása gyarapodik.
– Figyelem: a tanulók igényeinek és érdeklődésének ismerete.
– A műsor szerkesztésének célja: a kívánt cél világos és elérhető legyen.
– A hely, az idő és a rendelkezésre álló erőforrások: mindezek összhangban legyenek.
– A műsorszervező és rendező tanár, tanárok: a szervező pedagógusok tanítási stílusa határozott elégedettséget váltson ki.
– A műsorszervező és rendező tanár, tanárok: a szervező pedagógusok pontosan értsék a kapott feladatot.
– Tervezzük meg a műsor összeállításának és kivitelezésének menetrendjét.
– Információk: a tanulók ismerjék azokat a szükséges adatokat, történéseket, utalásokat, amikkel képesek sikeresen és átélő módon részt venni az ünneplésben.

Időbe telik ezzel a módszerrel megtanulni szervezni az iskolai emlékező és tisztelgő műsorokat, így hasznos, ha rendelkezik az iskola olyan visszajelzésekkel, amelyek segítenek a hatékonyság felmérésében. A gyerekek és a tanárok visszajelzéseinek figyelembevételével egyre inkább kifinomultabbá válnak a szervezési feladatok, illetve a szereplők kiválasztása, az érdeklődés felkeltése és a kívánt hatás elérése.

A legjobb szándék ellenére is lesznek akadályok a tevékenységek megvalósításában. Fontos, hogy ezeket a nehézségeket a tervezési folyamat korai szakaszában észlelje a szervező, lehetővé téve, hogy időben átgondolhassa a megoldási lehetőségeket.

Felmerülő problémák

A végrehajtás általános akadályai:
– Gyermekdinamika: a programban részt vevők száma, eltérő kora, neme vagy viselkedése kihívásokkal járhat. Ebben az esetben hasznos lehet, ha a szervező a résztvevőket több kisebb csoportba osztja, vagy olyan feladatokat ad, amelyek a szélesebb körű képességek kibontakoztatását lehetővé teszik: tánc, dráma, verselés, ének, kórusének.
– Környezet: nagy kérdés, hogy vannak-e olyan beltéri és /vagy kültéri terek, amelyek elegendőek a műsor lebonyolításához. Fel kell mérni, van-e olyan körülmény, amely megakadályozna bizonyos tervezett tevékenységeket?
– Tartalmi ismeretek: a műsorban felhangzó szöveges-, illetve zenei üzenetek átadásával kapcsolatban van-e konkrét ismeretük a gyerekeknek vagy a tanároknak. Szükséges-e megelőző ismeretanyagot és információt nyújtani?
– Tárolás: van-e alkalmas hely, ahol olyan programelemeket, eszközöket lehet tartani, amelyek mindig „készenlétben” vannak? Van-e hely a díszletek tárolására, az újak befogadására? Ha a gyerekek ugyanahhoz a háttérhez szoknak, az korlátozza a fantáziájukat és csökkenti a figyelmet is.
– Adminisztráció és felelősök: tudni kell, mennyire elkötelezett a programért felelős megbízott tanári csoport a műsor céljai iránt. Fontosnak érzik-e, hogy részesei lehetnek a sikernek? Ha hiányzik az elkötelezett igazgatás vagy a megbízottak támogatása, meg kell tudni azokat az okokat, amelyek miatt ez a helyzet kialakult.
– A kiválasztott időpont: olyan időszak legyen, amikor a gyerekek és tanáraik az iskolai tevékenységüket könnyen felfüggeszthetik, nem ütközik egyéb tevékenységekkel, sportfoglalkozással, szakkörrel vagy ebédidővel.

A műsor

A műsor ideje körülbelül fél óra legyen. A jól strukturált idő lehetővé teszi a diákok számára, hogy teljes mértékben követni tudják az eseményt.

Az eseményre felhívó plakátokat időben el kell helyezni a tantermekben és a hirdetőoszlopokon. Ezekben a közszemlére szánt anyagokban is pontos utalásnak kell lenni arra vonatkozóan, hogy mi történik majd a kérdéses időben és miért.

Nagyon hasznos, ha az eseményről rövid közlendő jelenik meg az intézményi weboldalon is, illetve a helyi sajtóban, médiumban.

Nagyobb esemény, megemlékezés, műsor tervezése esetén nyilvános helyeken is függesszék ki a plakátokat. A rendezvény helyszínén lehetőleg legyenek friss virágdíszek, dekorációk vagy készítsenek fotós hátteret.

Jelöljenek ki olyan tanárokat, akik a vendégeket fogadják és a helyükre kísérik.

Mindig legyen egy külön csoport, akik segítenek olyan részletben, mint a hangtechnika, a program és a reklám, promóció.

Ne felejtsenek el esetlegesen szükséges engedélyeket kérni, mondjuk parkoláshoz, útelzáráshoz.

Hívják meg a helyi civilszervezeteket, egyesületeket, köztisztviselőket is.

A szervezéssel megbízottak köre

Ha csak olyan felelősöket bíznak meg, akik már hosszabb ideje képviselik az iskolát, akik belső hagyományaikhoz ragaszkodnak, akkor azt tapasztalhatják, hogy a felkértek gyakran nem fogadják el az új, fiatalabb munkatársaik ötletét és sokszínűségét. Sokszor nem akarják megosztani a munkát új kollégáikkal.

Ha olyan csapatra bízzák a szervezést, akik közül mindannyian egy vagy két éve vannak az iskolában vagy a tanári pályán, gyakran előfordul, hogy az idősebb kollégáikat kikerülik, arra hivatkozva, hogy azok nem nyitottak az új ötletekre.

A megbízáskor meg kell győződnie arról, hogy a felkértek olyan munkatársak, akik képesek elfogadni az újat és a sokszínű gondolatokat, ezeket össze tudják egyeztetni a hagyományokkal és megosztják a munkaterhelést.

Hagyományőrzés

Az ünnepi alkalmak segítenek megóvni a múltban történt események emlékeit, miközben alkalmazkodnak az új környezethez, időhöz és térhez. Az ünnepeknek nem egy órára kell szólniuk, hanem napokig, hetekig tartó előkészületet, és hosszú ideig tartó utóhangulatot kell gerjeszteniük. Talán a gyerekek szempontjából a legfontosabb a hagyományok megtartása, az elmúlt események ünneplése. Sokat segíthet nekik abban, hogy olyan biztonságérzetet kapjanak, amely szilárdan gyökerezik a kultúrájukban, ugyanakkor más tanulási tapasztalatokat is kínál.

Az emlékünnepségek mindezeken túl kiváló lehetőséget jelentenek az interkulturális tapasztalatcserék és egymás megértése számára is. Mind a gyerekek, mind a felnőttek szükségszerűen rászorulnak történelmi, kultúrális megerősítésekre, amelyekre kiváló alkalom adódik ezen ünnepeken keresztül.

A cikk teljes egészében elolvasható a Pedagógiai és Módszertani Tanácsadó februári számában.